Mit csináltam én egy futótáborban?!?

2017. szeptember 27.

fullsizeoutput_375a.jpeg

Teljesen jogos lehet tőletek a kérdés, hogy mit kerestem én egy futótáborban?!? Vagy akár csak az, hogy szoktam én egyáltalán futni?!? 

Bevallom őszintén először én is hezitáltam, hogy vajon ott van-e a helyem egy ilyen rendezvényen, hiszen nem készülök maraton lefutására, sőt már a szigetkör meghódítása is elég nagy mosolyt csal az arcomra. Hobbi szinten heti pár alkalommal szoktam futni, alkalmanként nagyjából 5 km-t. Ilyen paraméterekkel pedig azért kevés embernek jut eszébe futótáborba menni, pedig iszonyat jó ötlet volt! Úgy indultam neki, hogy egy próbát megér és vagy óriási élmény lesz, vagy fogom magam és hazajövök... És hát mivel elég lelkesen pötyögök itt a gépemen, gondolhatjátok, hogy a vége happy end lesz. Na de kezdjük az elején!

Szeptember 21-én reggel fél 9-kor a szakadó esőben megérkeztem Egerszalókra a Generali a Biztonságért Alapítvány és a Runner's World közös futótáborába. Teljes izgalomban és tele kérdésekkel, félelmekkel és kételyekkel. Mi van, ha nem bírok annyit / olyan tempóban futni, mint amennyit kell? Mi van, ha senkivel nem találom meg a hangot? Mi van, ha itt én leszek az egyetlen nem profi futó?  Ezek a kérdések kb addig tartottak, amíg belebotlottam Szántó Nellibe, az egyik futóedzőbe, akinek magávalragadóan kedves stílusa van.  

AZ ELSŐ EDZÉS

Ilyen helyzetben szerintem mindenki az első edzéstől tart a legjobban, hiszen azon áll vagy bukik minden. Futóiskola gyakorlatokkal kezdtünk, amelyek kívülről nem tűnnek nehéznek, de helyesen csinálni őket egyáltalán nem egyszerű! Nagyjából egy 30 percen át folyamatosan különbözőbb gyakorlatokat hajtottunk végre, amik között az én kis lustázós énem azt gondolta, hogy lesz ideje néha egyet-egyet szusszanni. Hát nem jött be. Majd az utolsó gyakorlat kör után elég büszkén veregettem magam hátba, amikor meghallottam a következő szavakat: "Laza 3 km levezető futás".  Mivel én már akkor is épp, hogy csak kaptam levegőt a 3 km futás és a laza szavak nem nagyon akartak az agyamban egy mondatban megférni. De hát mégiscsak az első edzés, mindenki hajtja magát, nem lehetek én az, aki feladja. A 3 km egyébként tényleg egész laza tempoban ment, így az első edzést úgy fejeztük be, hogy egyáltalán nem éreztem magam kifacsarva.

img_2100.JPGimg_2096.JPGimg_0112.jpg

Fényképek: Szaszafotó / Runner's World

A MÁSODIK EDZÉS

Egy hatalmas délutáni sziesztát követően 5:30kor kezdődött a második edzés. Itt a technikázás helyett a tempón és az időn volt a hangsúly, úgy nevezett fartlek edzést csináltunk. Összesen ez alatt az edzés alatt 8 km-t futottunk, ami számomra óriási teljesítmény volt, mivel a délelőtti edzéssel összeadva így egy nap alatt 14 km-t futottam.

A HARMADIK EDZÉS

A harmadik edzés szintén futóiskola gyakorlatokkal kezdődött, majd levezető futással végződött. Én sajnos a levezető futáson már nem vettem részt, mert előző nap valószínűleg túlterheltem magam és megfájdult a sípcsontomnál a csonthártya. Így sajnos az edzőtábor picit hamarabb véget ért, mint terveztem, de nagyon fontosnak tartom ilyen helyzetekben, hogy figyeljünk a testünk jeleire, és igyekezzünk a komolyabb sérüléseket elkerülni.

img_2103.JPG

img_2104.JPG

Fényképek: Szaszafotó / Runner's World

Ruha és Cipő - SAUCONY

 

AMIT A TÁBORBAN MEGTANULTAM:

- Nem ciki lassan futni. Szépen alulról kell építkezni, először a technikát és az állóképességet kell javítani, utána fokozatosan lehet egyre gyorsabb tempóban futni. 

- Szájon át is kell lélegezni. A tesiórás orron be - szájon ki jóga órán még lehet elmegy, de futás közben nem csoda, hogy azt érzed alig kapsz levegőt, ha csak orron át szeretnéd venni.

- Közösségben futni szuper motiváló. Ha körülötted mindenki szenved és senki sem adja fel, akkor egyszerűen te se tudsz másképp tenni. Én legyőztem a saját határaim (egy részét) és iszonyatosan jó érzés volt!

- Egy jó edző aranyat ér, hát még kettő! Szántó Nelli és Markocsán Sándor rengeteg hasznos tanáccsal láttak el, és nem mellesleg kielemezték a futásomat, így fény derült azokra a hibákra, amikkel saját magamnak nehezítettem a futást. Arról pedig nem is beszélve, hogy leküzdhető lehetetleneket állítottak fel mindenkinek, így bár picit megszenvedtünk érte, elég büszkén dőlhettünk hátra az edzések végén.

- A futócipő kiválasztása a legfontosabb! Na és nem az alapján, hogy melyik szín a kedvenced, hanem az alapján, hogy a lábadnak és a futástechnikádnak melyikre van szüksége.

- Zene nélkül kell(ene) futni. Futás közben önmagunkra kellene figyelnünk, amit sokkal nehezebb megtennünk, ha zenével a fülünkben futunk. Na mondjuk nem állítom, hogy nekem menne, mivel rengeteg holtponton segít átlendülni egy-egy kedvenc szám, mindenesetre én is rögzítettem a fejemben, hogy a helyes légzésre és testtartásra folyamatosan figyelnem kell majd.

Nézzétek meg a táborban készített vlogomat, amiben láthatjátok mik voltak a problémák a futótechnikámmal, valamint Nelli és Sanyosz be is mutatja a tipikus futóhibákat, amikre érdemes figyelni és amiket érdemes elkerülni!

Remélem meghoztam a kedveteket a futáshoz!

@viktoriabolla

 

A bejegyzés trackback címe:

http://11ground.blog.hu/api/trackback/id/tr9712899152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.