VENDÉGBLOGGER: Valami új kipróbálva #2

2017. április 27.

32a7752596e098da3bd2aaeeb617ae77.jpgMINIMALIZMUS

Kiindulásképpen összegyűjtöttem pár asszociációt, ami beugrik, ha meghallom ezt a szót. Mint az a cikkből kiderül, még csak tanuló fázisban vagyok az életfelfogás elsajátításának, amiből az következik, hogy tisztán látom az akadályokat (a buktatókat talán már kevésbé), azonban igyekszem ezeket az alaptéziseket kicsit kényelmesebbre, hozzám illőre formálni. Mindezt pedig nem a rebellis énemnek tudom be, hanem a témában olvasott könyveknek, cikkeknek, interjúknak.  

  • Kevés tárgy. Jó, de mennyire? Hány darab? Akkor minőségit kell beszerezni. NEM! Bármennyire is úgy tűnik, hogy a minimalizmus a tárgyakról szól, ez mégsem igaz. Arról szól, hogy ne szóljon a tárgyakról. Természetesen a folyamat része, hogy csökkentsük a holmijaink számát, de ha megmaradunk ezen a tárgyias szinten, nagy valószínűséggel rövidtávú eredményt fog csak hozni, hamar újra feltöltjük az űrt sok kacattal.
  • Lakberendezés. Ki ne látott volna visszhangzóan üres, semleges színű, de dizájnosnak nevezett berendezésű helyeket. Nekem személy szerint nincs bajom a szürke árnyalataival, de ez is csak egy eszköz, ami segít az egyszerűség felé. Na és azért van ellenpélda is: http://www.domain.com.au/advice/live-less-embrace-minimalism-home/
  • Fekete-Fehér. Rendben van ha valaki nem akarja túlzásba vinni, de miért kell unalmasnak lenni? Nem kell. Ha valakinek ez unalmas változtasson! Viszont ha valaki nem arra szeretne időt és energiát szánni, hogy gondosan összeválogassa a harmonizáló színű ruhadarabokat, kiegészítőket és rúzsokat nap, mint nap, az könnyítsen a dolgán. De ha élvezed, ez a munkád, ebben érzed a kreativitásod kiteljesedését, akkor csak rajta, a Ral skála felfedezetlen színei rád várnak. Ez nem akadály!
  • Művészet. Azért egy tintapacát egy A2-es vásznon ne nevezzünk már alkotásnak… Vagy de? Mindig van mögötte valami mondanivaló, és talán könnyebb meglátni, ha kevesebb a zavaró tényező. Nem vagyok szakértő, sem a Te ízlésednek az ismerője, ezért elhiszem, hogy ha neked kellemesebb egy gondosan kidolgozott képet nézni, mindenesetre az egyszerűség nyugtató hatásához nem fűződhet kétség. Ugyanis egy olyan világban élünk, ahol naponta annyi inger ér minket, mint Shakespeare-t egész életében… Jól tud azért jönni az a csönd, az az egyszerűség.
  • Kevesebb. Hát ez relatív. Kevesebb zavaró tényező, kevesebb teendő, kevesebb stressz és több idő, több szabadság, nagyobb nyitottság, így több élmény. A kevesebb több? 

 fc2b7b9df2d8c8438967544312dc9c1e.jpg

1.NAP

Ahogy azt az elején már említettem, hamar kivégeztem pár könyvet a témával kapcsolatban és a „legegyszerűbb”, vagyis inkább legalapvetőbb lépéseket már megtettem. A ruhatáram 60%-tól megváltam (barátnőknek, karácsonyi ajándék alternatíva, családtagoknak, adománybolt), továbbá könyvektől, kozmetikumoktól, írószerektől stb. Nem mondom, hogy akkor most már elég letisztult az életterem, és remélem, hogy a héten még több felesleges dologtól szabadulok meg, de szeretnék a tárgyi résznél tovább jutni.

A mai napon, a „mi lesz helyette?” kérdésre a single tasking volt a válaszom. Az üres íróasztalomhoz (jó, egy lámpa azért van rajta) leültem az antihatáridőnaplómmal (igen, ilyen tényleg létezik: http://antihataridonaplo.hu/ ), és az egész hetemet megterveztem. Direkt nem írtam tele, nem akartam a sürgető határidők áldozata lenni, egyszerűen csak meg akartam szabadulni a nyomástól, hogy már megint valamit elfelejtek és így szabad kapacitást nyerni. Ma valóban kevesebbet aggódtam és terveztem, mert tudtam, hogy mi vár rám.

2.NAP

Ma a vitruális életteremet tisztítottam meg. Javaslatok: könyvjelzősáv (elavult, nem élő, vagy felesleges linkgyűjtemények) búcsút intettem az egy/másfél évnél régebbi Pinterest képeknek. A letöltés mappában is találtam ezt-azt… Böngészési adatok törlése! Nem kell nekem az automatikus kitöltés a hm.com –ra köszönöm szépen! 

Pár telefon alkalmazásnak is búcsút intettem.

Helyette: ma a tanulás közben tartott szünetekben állva pihentem (az okosórám kicsit sokszor zizgett ma, hogy meg kéne moccanni), és a videónézés már sokkal kevésbé volt vonzó és időfelemésztő.

3.NAP

Ma ebéd előtt nem néztem rá sem a telefonomon, sem a gépemen az internetre. Lehet, hogy ez nem hangzik egy óriási eredménynek, de hozzá kell tennem, hogy reggeltől a könyvtárban tanultam, és hát azok a kis pihenők általában mind a kettőt tartalmazni szokták. Ez hol minimalizmus? Mondjuk hogy sehol, ha utána kiéhezetten bepótolom egy óra alatt. De ha az ideológiáról beszélünk, akkor nagyon is az. A leggyorsabb információráramlás az interneten pörög, ami gyakran hasznos tud lenni, de néha igen megterhelő. Azáltal, hogy a nap első felében csökkentettem ezeket, jobban tudtam magam tartani a reggel kitűzött lassítós tervemhez. Lehet, hogy szabadon értelmezem a minimalizmust, de számomra az ingerek csökkentése és a lassítás egyazon folyamat részei. A reggeli kávémat egyedül, nem olvasva, nem telefonozva, hanem csendben, nyugodtan kortyolgattam. Nem célom remete életmódra váltani, csak elgondolkodtatott, hogy mennyire megijedtem először amikor kitaláltam, hogy semmit nem pakolok ki az asztalra a kávém mellé… Ez volt a mai single-tasking.

ke_pernyo_foto_2017-04-27_12_26_26.png

Amikor végre megkaparintottam a telefonom, a teljes extázisban eszembe jutott, hogy ki kéne takarítani ezen is, így ez kellő energiát igényelt ahhoz, hogy ne kössön le a stop-motionok és a gifek varázslatos világa az interneten.

4.NAP

Mára a ruhatáramat szemeltem ki. Ahogy már írtam egy jelentős részének jobb/hálásabb helyet találtam, ma még izzadva nézegettem a maradékot. Mivel szinte az összesről teljes meggyőződéssel ki tudtam jelenti, hogy márpedig ezeket hordani fogom, amelyiknél nem voltam ilyen biztos azt az adomány zacskóba tettem, a többinek pedig megfordítottam a fogasát. Amelyiket felveszem, azt a fogast rendesen helyezem majd vissza. 1-2 hónap múlva kiderül melyik az, amelyiknek csak a látványát szeretem a szekrényemben, de hordani nem szoktam.

Update: És valóban, azóta már minden akasztó megfordult!

reverse.png

forrás : http://projectmnmlst.blogspot.com/2015/07/tips-on-cleaning-closet-clutter.html

5.NAP

A kedvenc minimalista szerzőim mai postjának nagyon megörültem. Egy hónapos kihívás, a részletei itt találhatók: http://www.theminimalists.com/game/. Nem tudtam azonban hogyan kombináljam a heti beszámolómmal. Gondolkodás helyett inkább nekiálltam, és egy teli ikeászsáktól tudtam ismét megszabadulni. Na de, hogy mit találtam feleslegesnek: könyvek, duplikált fotók, emlék doboz: sziget útlevél, régi naptár, múzeumbelépők, repjegyek, stb. Mi történt azokkal, amiket nem tudtam elengedni vagy nem akartam? Megfogadtam, hogy fél éven belül készítek belőlük egy albumot. Ha ott sem találják a helyüket, végleg búcsút intek nekik.

A materiális részleteken túl: a családomat egy közös évindító jógára invitáltam. Igen Zen-nek hangzik, de a fele társaság időközben különböző kifogásokra hivatkozva kiszállt a buliból, mindenesetre ketten végigcsináltuk és valahogy így éreztük magunkat:  713fe9b40307735b3ea2cc222cdfaa44.jpg

Na de, hogy megőrizzem a komolyságot, tényleg ellazultak az izmaink és kicsit megnyugodtunk, lelassítottunk.

6.NAP

Ne vásárolj semmit nap. Nem hangzik annyira nagy kihívásnak… Gondoltam én. Aztán végül a harmadik próbálkozásra sikerült. A ruhatár kihasználós, és kipakolós előzményeknek köszönhetően, azon a téren tudatosabb lettem, de azt továbbra is gyakran elfelejtem, hogy a hűtőben, a kamrában is vannak dolgaim. A héten vittem magammal kávét, bedobtam a táskámba egyszer-egyszer valami tartalékot, de csak a hét vége felé vettem észre, hogy a legtöbbször hirtelen felindulásból jövök (vagy jövünk?) rá, hogy szükségünk van valamire.  

7.NAP

A mai napon nem kidobáltam, hanem javítottam. Egy barátnőm hívta fel rá a figyelmemet, hogy mennyivel egyszerűbb újat venni, mint felvarrni az ing gombját. Ezen felbuzdúlva ma megjavítottam, és ami még fontosabb, a belefektetett munkámnak köszönhetően megszerettem (vagyis nagyon igyekeztem) a nem tökéletes dolgaimat, legyen szó nehezen húzódó zippjárú táskáról, kihúzódott szálú pulcsiról, vagy egy eddig koszos, de most már szépen kitisztított cipőről. A félreértés elkerülése végett senkit sem igénytelenségre buzdítanék, hanem elfogadásra. Mert ha keressük a hibát meg fogjuk találni.

  • A tökéletességet nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem amikor már nincs mit elvenni. /Saint Exupéry /



Balázs Otília

@balazstilla

balazs.tilla@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

http://11ground.blog.hu/api/trackback/id/tr8812427289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.